Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Minden népnek a legféltettebb kincse az anyanyelve. Azt a nyelvet, amit az ember szüleitől először megtanul emberelődök hosszú sora formálta olyanná, hogy alkalmassá váljon az emberiség kultúrájának megőrzésére és tovább fejlesztésére. A tudósok szerint már a 30 000 – 50 000 éve élt előember agyának beszédközpontja jól fejlett volt. Sohasem tudjuk meg képes volt –e elvont gondolkodásra, múltjának és jövőjének  megértésére, mint a mai ember.    

 

http://www.mindentudas.hu/hamori/20040806hamori2.html 

A beszéd igen kiterjedt agykérgi területek működésének az eredménye. Hogyan ismerhető fel a beszédközpont helye? Az idegsebészek műtét alatt az agykéreg felszíni, közvetlen elektromos ingerlése közben beszéltetik a pácienst; amikor valamilyen (érző vagy motoros) beszédzavar alakul ki, az jelzi, hogy a beszédközpontot ingerelték, megtudják hol a beszédközpont határa. Ez emberenként változik, a hatmilliárd emberi agy mindegyikében eltér egymástól. Ojemann, amerikai idegsebész ezzel a módszerrel figyelte meg, hogy a bal féltekében a beszéd, különböző grammatikai elemei más és más helyen vannak lokalizálva; a prepozíció, a posztpozíció, a melléknévi igenév mind másutt helyezkedik el. Ez annyit jelent, hogy a beszéd megértése mozaikos, illetve nyelvtani mélyszerkezettel rendelkezik. Aki hallott Chomsky erre vonatkozó teóriájáról, az azt mondhatja, hogy ez tudtuk eddig is. Mégis ez volt az első bizonyíték arra, hogy a beszéd megértésnek van egy grammatikailag teljesen atomizált része is. A beszéd főleg bal féltekés, digitális elven működik. (Hámori József 2002. A komputeres technika olyan eljárások kifejlesztését tette lehetővé, melyek az agy belső szerkezetét non – invazív módon teszik láthatóvá. A strukturális eljárásokkal az agy belső szerkezetéről statikus képet nyernek a tudósok: komputertomográfia, mágneses rezonancia, spektoszkópia. A funkcionális eljárásokkal meg lehet állapítani azt, hogy mely kéregrészlet milyen szekvenciával működik. A foton emissziós tomográfia segítségével felderíthetők az agy keringési zavarai. A pozitron emissziós tomográfia a neurotranszmitterek működését jeleníti meg vizuálisan (Tringer László 1999.)