Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újszülött kor, csecsemő kor, kisgyermek kor  

http://www.lennartnilsson.com/child_is_born.html

Valószínűleg a méhen belüli életben szerzett tapasztalatok alapozzák meg a születés előtti  nyelvtanulást. Életének huszadik hetétől kezdődően a magzat ráncolja  homlokát, ha méhtükrözés alkalmából megérinti a műszer. A huszonnegyedik héttől hall. Kísérletek bizonyítják, hogy azok a magzatok, akik „zenét hallgattak az anyaméhben”, csecsemőkorban szívesen aludtak el zene mellett. (Federspiel–Lackinger Karger1998.) A születés és az  első életév között három területen jelentős a gyermek nyelvi fejlődése: a hangadásban, a beszédészlelésben, és az interakcióban. (Crystal 1999.)

tmp_lofler-balint-376878105.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Hangadás szakaszai

Elsődleges biológiai hangok (0 –8. hét)

 A gyermek legelső hangadása a sírás életfontosságú funkció. A világra jövetel első másodperceiben az újszülött csak így tudja tüdejét oxigénnel megtölteni, egyúttal a vérkeringést is ez úton biztosítja.(Salamon Jenő 1983.) A gyermek első hangjai ösztönös reflex reakciók, fiziológiai jelenségek: sírás, köhögés, tüsszentés, csuklás. Differenciált kifejező sírással jelzi a csecsemő a számára fontos állapotokat. A kifejező sírás különböző hangjelenségei akusztikai mérésekkel bizonyíthatóan is megkülönböztethetőek. Gósy Mária  fájdalom – sírás, éhség – sírás, diszkomfort jelzésére szolgáló sírás és unalom sírás között tesz különbséget. A kifejező sírás funkcióvesztését a gőgicsélés megjelenése idézi elő. (Gósy Mária 1999.)

Gőgicsélés és nevetés (8 –20. hét)

A gőgicsélés időszakában a csecsemő próbálgatni kezdi a beszédhangok képzéséhez szükséges tevékenységeket: nyelvét vízszintesen és függőlegesen mozgatja, ajkát csücsöríti, nyelvét nyújtogatja, és ezzel összehangolva használja a hangszalagokat.

Magánhangzó szerű hangokat hallat. Fonetikai összetételük szerint az első hangok, amelyeket a gyermek kiejt megközelítik az [ø] [a:] magánhangzókat, ezek a zöngék kiegészülnek még kilégzés formájában a h –hoz és torokhangú r –hez közeli hanghoz hasonló hangokkal. Egyre több mássalhangzó szerű hangot ad. A mássalhangzók közül  az ajakhangok: m, n, b, utána a d, t, foghangok utoljára pedig a sziszegőhangok jelentkeznek. Az artikulációs mozgások öröme és az akusztikus élmények  motiválják a gőgicsélést. Eleinte a siket csecsemő is gőgicsél, de az általa képzett hanghatások nem adnak neki funkcióörömöt, ezért gőgicsélése abbamarad.A csecsemő hangképző szervei ügyesednek, hallása finomodik.

 

bodoki-dalma-2017.09.04--2-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Játékos hangadás (20 –30. hét)

A gyermek hangjai egy másodpercnél hosszabbak és biztosabbak, mint a gőgicsélés     szakaszában. Sűrűn ismétlődő mássalhangzó és magánhangzó sorozatokból áll. Állandósult hangmegnyilvánulásokat ad az öröm és a bánat kifejezésére.

Gagyogás (25 –50. hét)

Játszik a hangokkal, felfedezi milyen sok hangot képes képezni beszédszerveivel. Végtelenül sokféle hangkombinációt gyakorol, még olyan szótag kombinációkat is, melyeket soha sem hallott és nem fog majd használni beszédében.  A világon mindenütt ugyanúgy gagyognak a csecsemők függetlenül a nyelvi környezettől. Halandzsaszerű szótagsorozatokat kezd kimondani és ismételgetni a leendő anyanyelv mondataira jellemző intonációval  és hangsúlyozással.(Cole –Cole 1998.) Kilenc hónapos kora körül gagyogása kezd az anyanyelv fonémáira egyre jobban hasonlítani.

Dallamos megnyilatkozások (9 –18. hónap)

A dallam, a ritmus és a hangszín az első életév vége felé a gyermek hangadásaiban fontos  jellemzőjévé válik. Mindig azonos dallammal ismétel bizonyos szótagokat, így alakulnak ki a „protoszavak”, melyeknek jelentése az ejtés tisztaság ellenére is bizonytalan. Tíz –tizenegy hónapos gyermek beszédében. megjelennek az első értelmes szavak: papa, mama, pipi, baba. Egy éves és másfél éves kor között egyre intenzívebb a gyermek szókincsgyarapodása. Egyszavas mondatokat kezd használni. Körülbelül egy éves és hat hónapos korban két –három szavas mondatokat alkalmaz beszédében. „Mi ez?” –kérdésre konkrét és jól ismert tárgyaknál beszéddel válaszol. Két éves – két és fél éves mire többszavas mondatokkal beszél. Beszédében megjelennek az első toldalékok (ragok, jelek). Képeken is felismer hétköznapi tárgyakat, sőt meg is nevezi azokat. Történeteket elmond. Igeidőket használ. Két és fél -három éves korban kezd mellékmondatokat használni. Beszédválaszt ad „Mikor?” Miért?"-kérdésre.                                

 

Óvodáskor

41026_1254475302562_2232992_n.jpg

A beszédfejlődésben az a csecsemő és kisgyermekkoron túl az óvodáskor is meghatározó időszak, fontos mérföldkő. Az életkornak megfelelő beszédészlelési és – megértési teljesítmény elengedhetetlen az anyanyelv zavartalan elsajátításához, a gyermek szókincsének további bővüléséhez, a későbbi olvasás – és írástanuláshoz (Gósy Mária1992.) Az iskolába lépés előtti időszakban sok a beszédhibás. Ha a gyermekek egymás között beszélnek játszás közben az átlagos hangerőnél jóval hangosabban társalognak. Ha idegen személy kérdez valamit tőlük sokan halkan válaszolnak, fejüket elfordítják, vagy hallgatásba burkolóznak. (Büky Béla 1984.) Vigotszkij dolgozta ki a gondolkodás és beszéd származástani gyökereinek különbségéről szóló elméletet. A gyermek beszédének alakulása kezdetén még nincs köze a gondolkodáshoz, hanem elsősorban közlő kommunikatív funkciója és érzelmi reakciói fejeződnek ki ebben. Kimondható, hogy a harmonikus személyiség egyik alapfeltétele az ép verbális kommunikáció és a civilizált társadalmakban ere épülve a nyelv vizuális formájának megfelelő szintű elsajátítása. (Salamon Jenő 1983.) A felnőtt társadalom kötelessége, hogy a gyermekek számára lehetővé tegye az olvasás–írás elsajátítását, ha erre értelmi képességük szerint is alkalmasak. Az olvasás és írás elsajátításának alapvető feltétele az ép beszéd, tehát a megfelelő beszédprodukció, megfelelő beszédészlelés és beszédmegértés, vagyis ép verbális kommunikáció. Meg kell teremteni a gyermek számára a beszédelsajátítás pszichés és szociális feltételeit a nem elhanyagolható organikus feltételek (ép idegrendszer, ép beszédszervek, ép hallás) mellett. A gyermekek csak szeretet kapcsolatban fejlődhetnek optimális mértékben. Érzelmi életük, szocializációjuk csakis a „másik” és az „én” együttműködésében bontakozhat ki megfelelően.